Budai Ágota: Modern népvándorlás

KMV 2014 – értekező próza kategóriában 1. helyezés

Budai Ágota: Modern népvándorlás
A televíziótól a YouTube-ig – és vissza

A 21. század emberében kialakult egy ösztönszerű viszonyulás a digitalizált kontextusokhoz. Ahogy a reggeli kávénkat isszuk: rutinszerűen és megszokottan kapcsoljuk be számítógépünket, vagy csatlakozunk a világhálóra okostelefonunkról, és pötyögtetjük be a kívánt oldal HTML kódját. Az elmúlt 2 évben berögződött egy bizonyos háromas ablakkombináció: Facebook–Gmail–YouTube. Írásomban az utolsóként említett videómegosztó oldallal foglalkozom, közelebbről a tömegmédia és a YouTube kölcsönhatásával.

A 2005-ben alakult weboldal gyorsan befutott, és 2006-ra már az év találmánya és a Google leányvállalata lett. Jelmondatával: Broadcast Yourself!, azaz Közvetítsd önmagad! azt üzeni, hogy a YouTuberek teljesen szabadon tölthetnek fel videókat és úgymond, önmaguknak a főnökei. Először is nézzük meg, mi a YouTuber (YouTube personality) pontos jelentése, mit foglal magába munkaköre, mik a kötelességei. Sokan úgy gondolják, hogy a betagosodás nagyon egyszerű, ám valójában ahhoz, hogy valakit partnernek szerződtessenek, és pénzt kapjon a videóiért, szigorú feltételeknek kell megfelelni. Először is alá kell írni egy szerződést, melyben YouTuber vállalja, hogy kizárólag eredeti ötleteket fog feltölteni, már több ezer követője van, és minden korosztálynak megfelel, elmúlt 18 éves és angol nyelvterületen él. Plagizálásért letiltás jár. Mindemellett a műsort rögzítő kamera kötelezően magas kép- és hangminőséget kell garantáljon, illetve elvárás, hogy minél kreatívabb legyen a plakátja, reklámszövege. Ezek a megszorítások mellett a jó oldala és ami több millió embert – tizenkét évestől akár ötvenig – magához vonz, az a lehetőségek és a közösség. Alapjába véve a YouTube kulcssikere abban rejlik, hogy mi, a nézők, egy teljesen családias közösségben érezzük magunkat, amikor az adott YouTuber videóbejegyzését nézzük. Direkt hozzánk beszél, minket szólít meg: mintha egy barátunkkal találkoznánk, aki beszámol nekünk a napjáról. Mátyus Imre, a SZTE BTK tanára tanulmányában Hodkinson és Lincoln (2008) nyomán „virtuális hálószobáknak” nevezi ezeket a bejegyzéseket, ahol nem pusztán a felhasználó által létrehozott eredeti tartalom lényeges, hanem az általa berendezett „kis világ” – a saját tér is (miként a tinédzserek szobáiban).[1]

A nézőben fokozatosan kialakul annak igénye, hogy naponta lássa a Youtubert felbukkanni a képernyőjén. Első pillantásra ez egyirányú viszonynak tűnik, hiszen a Youtubernek van ránk szüksége a sikerhez, mégis mi tartunk igényt az ő videóbejegyzéseire. A YouTuber és nézője között kisebb a távolság és nagyobb a bizalom, mint a tévé nézői és arcai között, mivel olyan emberekről van szó, akik olyanok mint mi – azonosulunk velük. Fontos, hogy a világhálón mindenki kap szereplehetőséget, úgy az amatőrök, mint a profik. Persze ne feledkezzünk meg arról, hogy a YouTuberek is színészek valamilyen szinten: ami mi látunk, az a mediatizált énje, az online előadott (performált) identitása^[2].

Ez a mediatizált kép elengedhetetlen a reklámok és a nézők számának gyarapítása érdekében. Szubkulturális identitásperformansz c. tanulmányában a már idézett Mátyus Imre[3] hivatkozik Chris Anderson egy 2007-es kötetére[4], aki szerint az amatőrök – akik persze utánozzák a professzionálisakat – kitöltik professzionális kommunikátorok és a nézők között támadt lyukakat – és mindenkinek kielégül az igénye.

Az idő múlásával az emberek többsége úgymond átköltözött a televízió képernyőjétől a számítógép elé, hiszen a világhálón minden elérhető, ráadásul seperc alatt. A gyorsaság döntő motívum a mai ember életében. A különféle kereskedelmi csatornák nézőinek körében igen jelentős létszámcsökkenés lépett fel. A korlátlan és gyors internethozzáférés kiszorítja műsoraikat, amelyekre nem csak várni kell, de közbeékelnek ismétlődő, hosszú és feltűnően monoton reklámokat. Persze a már szinte utópikus weboldal sem panaszkodhat reklámszegénységre – csakhogy ők új módszerrel közelítik meg a reklámozást. Ha egy olyan ember garantálja nekünk a termék megbízhatóságát, akihez kötődünk, az áru elkelésének esélye már megduplázódott. YouTube-on reklámozni egy kicsit mégis komplexebb, de éppen ennek köszönhetően lesz sikeresebb és hatékonyabb, ugyanis pontosan meg van határozva, hogy ki és mit fog reklámozni. Akinek a csatornája számítógépes játékokról szól, nagy valószínűséggel ingyen kap különféle elektronikai berendezéseket és játékokat, hogy azokról meséljen a nézőknek. Aki arról készít videót, hogyan csinosítsuk magunkat egy esti vacsorára tetőtől-talpig, valójában egész műsorában csak termékeket fog felsorolni nekünk. A YouTube-os reklámokra jellemző még a tömörség. Annyi terméknév és rekláminformáció ér minket akár másfél-két perc alatt, hogy azt tulajdonképpen nem is regisztráljuk. Idén januárban indult a YouTube Nation, egy ötperces online műsor, amely a legizgalmasabb új tartalmakból ad válogatást. A percenként majd százórányi feltöltött anyagból szűri ki ez a válogatás a legnépszerűbb – illetve a potenciálisan legnépszerűbb trtalmakat.

A politika sem maradhatott ki ebből az internetes önpromocióból. A 2012-es amerikai választások idején már minden párt napi szinten töltött fel kampányfilmeket, a választást pedig élőben közveítették. Napjainkban is aktívan felhasználják a YouTube-ot az elnöki politika népszerűsítésére: Obama elnük a napokban találkozott a vezető amerikai YouTuberekkel (többek között Alphacat, Nice Peter és MyHarto), és az egészségügyi reformjairól (health care) tárgyalt velük.[5]

Az USA számára ez hasznosnak bizonyult, viszont számos országban hatalmas botrányt kavartak a YouTube-ra feltöltött videók a kormányról. A török kormányfő, Recep Tayyip Erdogan azzal fenyegetőzött, hogy betiltja a YouTube elérhetőségét, mivel korrupciós botrányba keveredett miattuk. Hasonló a helyzet a Kínai Köztársaság területén is. Az ukrajnai zavargásokról viszont nem értesült volna akkora tömeg, ha nem lenne YouTube. Tehát a politkának két véglete lehet a virtuális világban: vagy teljesen a kezére játszik és sikeresen mutatkozik a világ előtt egy-egy állam, vagy a teljes katasztrófa szélére sodorja.

Összevetve: 2014-ben odajutottunk, hogy az internet az elsődleges és legmegbízhatóbbnak tűnő információszerzési forrásunk. Kiugró események és természeti katasztrófák esetén a felhasználók hírforrásként kezelik a YouTube közösségi videómegosztó portált, a szemtanúk videóiból tájékozódnak.

Az egyik titkuk, a gyorsaság, az egyidejűség illúziója mellett nyilvánvalóan az, hogy a reklámokat nem direkt módon nyomják le a torkunkon, hanem apránként adagolják. A reklámok mindig kötődnek YouTuberek választott szerepéhez. Végül is minden a televíziós sémára épül. Bizonyos imidzs, karakterek, nyereményjáték kisorsolása és reklám – minden mennyiségben. Az ember szereti azt mondani, hogy ő már nem néz tévét, mert annyira mű az egész, de amint hazaér vagy kinyitja a szemét, a távirányító helyett a billentyűzet után nyúl, és lényegileg ugyabban a légkörbe csöppen.

Hogy a végén lehull-e a lepel és mindenki számára egyértelmű lesz mi van a kamera mögött, és hogy az egész YouTube-téma a televízióban dolgozók utánzására épül, kérdés. De meglehet, hogy a reklámok annyira elárasszák a világhálót, hogy az emberek visszaülnek a televízió elé ha informálódni akarnak. Talán ez az ide-oda költözés a két képernyő között a modern népvándorlás.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Mátyus Imre: Színpadok, hálószobák és csatornák – Önreprezentáció a YouTube-on. In: Apertúra. Film – vizualitás – elmélet. Szegedi Tudományegyetem BTK, 2010 nyár (http://apertura.hu/2010/nyar/matyus) [2014. március 8.]

Mátyus Imre: Szubkulturális identitásperformansz – Online önmediatizáció, a Comicbookgilr19 YouTube csatorna példája. In: Pusztai Bertalan (szerk.). Médiumok, történetek, használatok. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2012 [2014. március 10.]

YouTubers including meet with President Obama about encouraging people to sign up for health care.2014. március 14-én http://www.youtube.com/watch?v=NJw4rEsD6sc [2014. március 14.]

Anderson, Chris: A hosszú farok – A végtelen választék átírja az üzlet szabályait. VHVG Könyvek, Budapest: 2007. [2014. március 10.] [1] Mátyus Imre: Színpadok, hálószobák és csatornák – Önreprezentáció a YouTube-on. In: Apertúra. Film – vizualitás – elmélet. Szegedi Tudományegyetem BTK, 2010 nyár (http://apertura.hu/2010/nyar/matyus)

[2] Mátyus Imre (2010) i.m

[3]Mátyus Imre: Szubkulturális identitásperformansz – Online önmediatizáció, a Comicbookgilr19 YouTube csatorna példája. In: Pusztai Bertalan (szerk.). Médiumok, történetek, használatok. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2012

[4]Anderson, Chris: A hosszú farok – A végtelen választék átírja az üzlet szabályait. VHVG Könyvek, Budapest: 2007.

[5]YouTubers including meet with President Obama about encouraging people to sign up for health care.2014. március 14-én http://www.youtube.com/watch?v=NJw4rEsD6sc