A legszebb karácsony

A legszebb karácsony

A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium és a Nyúl Zoltán által vezetett BMC civil szervezet közreműködésével idén is megszervezésre került a cipősdoboz-akció. A szervezők hagyományosan az S tagozatos osztályok, így idén a mi osztályunk, a 3/S koordinálja az akciót, Dognar Alex szerbtanárunk irányításával . Rengeteg energiát és időt fektettünk a szervezésbe, de a végeredményt, a munkánk gyümölcsét majd csak december 21-én látjuk meg, amikor az ajándékokkal mosolyt csalunk több száz gyerek arcára.
November közepén kezdtünk szervezkedésbe, az idő sürgetett bennünket, december elején még a munkálatok felével sem voltunk kész. De leküzdöttük az akadályokat, és mára büszkén mondhatjuk, hogy végül sikerül realizálni ezt az ajándékozási akciót. Az első lépésben osztályról- osztályra körözvényeztünk, szórólapokat osztogattunk, reklámoztuk a jótékonysági rendezvényünket. Mindenkinek többször elmondtunk, hogy mit lehet a dobozba tenni, hogy mire kell odafigyelniük a doboz készítésekor. Jótékonysági bulit is szerveztünk, ami nagyon jól sikerült, több mint 182-en jöttek el. A befolyó pénzt természetesen a cipősdobozok megtöltésére szánjuk.
A dobozok napról napra gyűlnek, mi helyszűke miatt leköltöztünk a régi termünkbe, azaz a mostani elsősök termébe, mivel az nagyobb. Minden nap átnézzük a csomagokat, szelektálunk és próbáljuk a dobozok tartalmát egységesen szétosztani. Átnézzük és szétválogatjuk korosztályonként, nemenként az összes csomagot, becsomagoljuk, végül feldíszítjük a dobozokat. A célunk 502 cipősdobozt összegyűjteni.
A legnagyobb sikerünk a karácsonyi vásáron lévő standunk, ahova minden nap reggel 9-től délután 6-ig várjuk a cipősdobozokat. Beosztottuk egymás közt a hétköznapok munkaidejét, hétvégén pedig a Kolibri NCSE és a BMC civil szervezet segít a dobozokat begyűjteni.
A dobozok majd olyan rászoruló gyerekekhez kerülnek, akiknek a családja nincs olyan anyagi helyzetben, hogy ajándékkal lepje meg őket az év legszebb ünnepén. Mert megérdemlik ők is, hogy boldogan megünnepelhessék a karácsonyt! Csatlakozzon ön is hozzánk és tegye szebbé egy rászoruló kisgyermek karácsonyát!
„Vajon mennyi szeretet fér el egy cipősdobozban? :)”

A cipősdoboz-akció utolsó előtti állomása

December 18-ig lehetett az osztályunknak leadni az ajándékokkal teli cipősdobozokat. A 934 összegyűlt csomaggal rekordot döntöttünk. Úgy érzem, büszkén kijelenthetjük, mindent megtettünk annak érdekében, hogy a rászoruló kisgyerekek karácsonyát szebbé varázsoljuk.
Az elmúlt két hétben a téli vásáron is gyűjtöttük be az ajándékokat, a hideg ellenére is kitartóan álldogáltunk a standnál és vártuk a csomagokat. Ennek köszönhetően több mint 35 dobozt és több zacskó édességet gyűjtöttünk össze. A standnál is csomagoltunk, szelektáltunk a napi négy óra ügyelés mellett. Aztán nagy dilemmát okozott a dobozok elszállítása a suliba, de Dognar Alex tanár úr megoldotta, taxit hívtunk, így nem kellett cipekednünk.
Ezek után következett az akció legnehezebb része, több száz doboz hevert rendezetlenül a tantermünkben, napokig szelektáltuk az ajándékokat, rend nem akart lenni. Órák közben úgy küzdöttük át magunkat a dobozok rengetegén. Sokszor úgy éreztük, megszakadunk a munka terhétől, sokáig nem láttuk a fényt az alagút végén, szinte elevenen betemetett bennünket a rengeteg doboz. Nem tudtunk ésszerű határt húzni a tanulás és a csomagolás között. Az utolsó pár napban ráéreztünk a munka tempójára és megtaláltuk az arany középutat.
A dobozok gyűltek, az utolsó napon érkezett a legtöbb, tanítás közben is csomagoltunk, mindig felváltva, pénteken 6 óráig az iskolában maradtunk, csak így tudtuk befejezni a végső simításokat.
Minden hozzájárulónak köszönjük a segítséget!

A cipősdobozok szétosztása: irány az iskolák, a gyerekek!

A busz indulása előtt elég nagy volt a kavarodás, a fő problémát az jelentette, hogyan pakoljuk be az autóbuszba a 879 ajándékos dobozt. Az osztályban tizenheten vagyunk, így segítségre szorultunk. Akit elértünk a folyosón, mindenkit befogtunk a munkába, később már egész osztályok csatlakoztak, az 1.S és a 3.A osztály vállalta a pakolás oroszlánrészét.
Az első megállónk a dreai iskola volt. Idén jártunk már náluk háromszor: először húsvétkor, amikor húsvéti cipősdobozokat vittünk a gyerekeknek, másodszor a tanév elején, amikor együtt néztük meg a Hős Hatos rajzfilmet, pattogatott kukoricával, kólával, édességgel vegyítve, de decemberben is meglátogattuk őket, elvittük nekik a Mikulást (Alfred Baar német lektorunk személyében ). Ám a legnagyobb öröm és meglepetés most érte őket. Amint megláttak bennünket felragyogott az arcuk. Nagy érdeklődéssel várták a műsorunkat is. Az osztályunk közösen eldöntötte, hogy ők személyenként két cipősdobozt kapjanak. Nevetve, izgalommal eltelve mutatták egymásnak az ajándékaikat, és azonnal felfalták az ajándékba kapott csokikat.
A második állomásunk Törökfalu volt, ide most jutottunk el először. Már az udvarról hallottuk a gyerekzsivajt, ujjongva fogadtak bennünket. A tornateremben énekeltük el nekik a jól begyakorolt karácsonyi énekünket, amit egy táncos-produkcióval viszonoztak. Ezek után sor került a csomagok szétosztására. Egy gyors csoportképet is készítettünk, majd siettünk tovább.
A harmadik falunk Kevi, ahova, sajnos, csak beadtuk az ajándékot, mivel náluk iskolanap volt, és nem tanítási nap.
A nagy rohanás legvégén pedig megérkeztünk Hajdújárásra. Reggel ugyan egyórás késéssel indultunk, mégis időben megérkeztünk, kipakoltuk a helyi kultúrotthonba a cipősdobozokat. A gyerekeket és a szüleiket délután két órára várták. Itt is elénekeltük és eltáncoltuk a műsorunkat, majd ismét meglepetés ért bennünket, egy nagyon aranyos kislány elszavalt nekünk egy gyönyörű szép verset.
A csomagok szétosztása után Nyúl Zoltán, a főszervezőnk vacsorával vendégelte meg az osztályt.
Biztosak vagyunk benne, hogy a kemény munkánk meghozta a gyümölcsét: a gyerekeknek örömet szereztünk, mi pedig egy nem mindennapi élménnyel gazdagodtunk.

Tóth Laura 3.S.