Az Európai Tanács megfogalmazta, hogy a tudásalapú társadalomban és gazdaságban való tevékeny részvételhez nélkülözhetetlenek az új alapismeretek és készségek, amelyek a munkaerő-piacon és munkahelyen, tényleges időben, közösségekben és demokráciában eligazodni tudó ember jellemzői. Ezek az ismeretek és készségek, pl. a digitális műveltség valóban új, míg más jártasság, pl. az idegennyelv-ismeret, sokkal több ember számára válik fontossá, mint a múltban. Egyre fontosabbá válnak a társadalmi készségek is (mint pl. az önbizalom, önirányítás és kockázatvállalás), mivel az emberektől sokkal nagyobb fokú önálló fellépést követelnek meg, mint a munka. A vállalkozási készségek felszabadítják az egyéni munkateljesítmény javításához és egy cég sokoldalú tevékenységének megteremtéséhez szükséges cselekvőképességet. Megtanulni tanulni, a változásokhoz való alkalmazkodás és a hatalmas információs áramlatban való eligazodás ma már olyan általános készségnek számít, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell. Manapság a pszichológusok az érzelmi intelligenciát meglétét szinte fontosabbnak tartják, mint az értelmi intelligenciát.
PSZICHÉS ENERGIÁK:
ÉRDEKLŐDÉS – megszállottság, szokatlan érzékenység, a szabadidő strukturált eltöltése, koncentrált tevékenykedés
BEFEKTETÉS (IDŐ – ÉS ENERGIARÁFORDÍTÁS) – kitartás, erőfeszítés, a tevékenység jutalma maga a tevékenység, nem vár el más jutalmat
PROBLÉMAKERESŐ ATTITUD – elégedetlenség szüli, alternatívákat keres, örömforrást jelent számára, frusztrációturok
A KÖRNYEZETBEN FELLELHETŐ PSZICHIKUS ENERGIA – fontos a szociális környezet, a gyerek mozgósítani tudja a szülőket is, hogy támogassák őt
A TEHETSÉG MEGÍTÉLÉSÉNEK 5 KRITÉRIUMA
KIVÁLÓSÁG (excellence): a tehetségnek valamilyen területen társainál kiemelkedőbbnek kell lennie.
RITKASÁG (rarity): tehetség, aki társainál olyan területen kiválóbb, amelyen csak kevesen tudnak hasonló szintet elérni.
TERMELÉKENYSÉG (productivity): a kiemelkedő képességek megfelelő teljesítményben is meg kell, hogy mutatkozzanak.
KIMUTATHATÓSÁG (demonstrability): a tehetségnek valamilyen mérés (teszt) által való értékelhetőségét kívánja meg.
ÉRTÉK (value): a tehetségesnek ítélt személy teljesítménye a társadalom számára értékes.
(Sternberg: “Pentagonal implicit theory”, 1993)
További dokumentációk:
– Roncsák Petrovics Erika: Az érzelmi és értelmi intelligencia a tehetséggondozás tükrében
– Korhecz Illangó: A nyelvtanulás lehetőségeinek sokféleségéről