{"id":11759,"date":"2015-05-10T08:44:03","date_gmt":"2015-05-10T06:44:03","guid":{"rendered":"http:\/\/tg.edu.rs\/hun\/?p=11759"},"modified":"2015-05-29T10:21:59","modified_gmt":"2015-05-29T08:21:59","slug":"kovacs-oliver-lingvicizmus-avagy-a-buntetlen-diszkriminacio","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/kovacs-oliver-lingvicizmus-avagy-a-buntetlen-diszkriminacio\/","title":{"rendered":"Kov\u00e1cs Oliv\u00e9r: Lingvicizmus \u2013 avagy a b\u00fcntetlen diszkrimin\u00e1ci\u00f3"},"content":{"rendered":"

KMV 2015 \u00c9RTEKEZ\u0150 PR\u00d3ZA 3. helyez\u00e9s
\n<\/strong><\/p>\n

Kov\u00e1cs Oliv\u00e9r: <\/strong><\/p>\n

Lingvicizmus \u2013 avagy a b\u00fcntetlen diszkrimin\u00e1ci\u00f3<\/strong><\/p>\n

Egy nyelv sztenderd (normat\u00edv) nyelvv\u00e1ltozata az alapvet\u0151 nyelvv\u00e1ltozat, legmagasabb preszt\u00edzs\u0171. Mindenki ennek a helyes haszn\u00e1lat\u00e1ra t\u00f6rekszik. Egyben \u00e1titatta a vil\u00e1got egyfajta sztenderd nyelvi ideol\u00f3gia[1]<\/a>. Minden ember szeretn\u00e9 meg\u0151rizni a nyelv\u00e9t, \u00edgy azokat, akik helytelen\u00fcl haszn\u00e1lj\u00e1k, ki kell jav\u00edtani. Ezzel persze csak nyertesek sz\u00fcletnek: a \u201ehelytelen\u00fcl\u201d besz\u00e9l\u0151k megtanulj\u00e1k \u201ehelyesen\u201d haszn\u00e1lni a nyelvet, maga a nyelv pedig a \u201emegfelel\u0151\u201d ir\u00e1nyba fejl\u0151dik.<\/p>\n

A nyelvhaszn\u00e1lati hanyags\u00e1g val\u00f3ban l\u00e9tez\u0151 probl\u00e9ma \u00e9s sz\u00e1mos ember m\u00e1r vagy nem tudja, vagy nem is akarja haszn\u00e1lni az alapvet\u0151 nyelvtani szab\u00e1lyokat. C\u00e9lom nem a nyelvi szab\u00e1lyok elt\u00f6rl\u00e9se, mert az m\u00e9g t\u00f6bb gondot okozna. A nyelvnek egy adott rendszerben kell, hogy m\u0171k\u00f6dj\u00f6n. Viszont az emberek \u00e1ltal\u00e1nos\u00edtanak, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletek nyelvj\u00e1r\u00e1sait is ebbe a kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolj\u00e1k , \u00e9s az \u0151 nyelv\u00fck\u00f6n is v\u00e1ltoztatni akarnak. A vajdas\u00e1gi (\u00e9s m\u00e1s magyar nyelvj\u00e1r\u00e1si r\u00e9gi\u00f3kban is elterjedt) k\u00f6z\u00e9pz\u00e1rt \u00eb<\/em> is ennek esik\/esett \u00e1ldozat\u00e1ul. A sztenderd nyelvv\u00e1ltozatot haszn\u00e1l\u00f3 m\u00e9dia \u00e9s oktat\u00e1s erre serkent. Az \u00eb<\/em> hang m\u00e1s, az elv\u00e1rtt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 ejt\u00e9se elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9st, ez\u00e1ltal sz\u00e9gyen\u00e9rzetet is hozhat mag\u00e1val, mert elt\u00e9r\u00fcnk a t\u00f6megt\u0151l. Pedig val\u00f3ban csak egy apr\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s, \u00e9s hol van m\u00e9g az \u00f6-z\u00e9s, mely \u00edr\u00e1sban is megnyilv\u00e1nul. Ez\u00e9rt lehet, hogy a cs\u00e1ng\u00f3k m\u00e1r egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt sem besz\u00e9lik az anyanyelv\u00fcket, mert akkora sz\u00e9gyen\u00e9rzet k\u00f6t\u0151dik hozz\u00e1.[2]<\/a><\/p>\n

A globaliz\u00e1ci\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e1r a gazdas\u00e1gi helyzetek is megk\u00f6vetelt\u00e9k a nyelvcser\u00e9t. A burgenlandi magyar fiatalabb gener\u00e1ci\u00f3knak nem volt \u00e9rtelme megtanulni magyarul, mert \u00fagysem tudt\u00e1k volna haszn\u00e1lni[3]<\/a>. A v\u00e1rosok el\u0151ret\u00f6r\u00e9se a falvak hanyatl\u00e1s\u00e1t jelentette. A sztenderd nyelv a v\u00e1rosokban alakult ki. Mivel a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s az iparhoz viszony\u00edtva als\u00f3bbrend\u0171nek min\u0151s\u00fclt, a f\u00f6ldm\u0171vesek nyelve is als\u00f3bbrend\u0171v\u00e9 v\u00e1lt. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a nyelvhaszn\u00e1lat kiegyenl\u00edt\u0151d\u00f6tt a t\u00e1rsadalmi helyzettel \u00e9s a m\u0171velts\u00e9ggel. Min\u00e9l jobban besz\u00e9li valaki a sztenderd nyelvv\u00e1ltozatot, ann\u00e1l okosabb. De ez vajon val\u00f3ban \u00edgy van?<\/p>\n

A sztenderd nyelvi ideol\u00f3gia, \u00e9s a nyelv\u0151rz\u0151 hagyom\u00e1ny legitim\u00e1lja a diszkrimin\u00e1ci\u00f3t. Az eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1kra jellemz\u0151 a \u201et\u00f6k\u00e9letes\u201d nyelvv\u00e1ltozat meghat\u00e1roz\u00e1sa, \u00e9s az alacsonyabb rend\u0171\u00e9 is egyar\u00e1nt, ami azonnal megadja a teret az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1snak \u00e9s rangsorol\u00e1snak. Ez a magyarban sincs m\u00e1sk\u00e9pp. M\u00e1r a nyelv\u00e9szek sem egyeznek meg. A nyelv\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt is megosztottak a n\u00e9zetek: vannak, akik az el\u0151\u00edr\u00e1st k\u00f6vet\u0151 szeml\u00e9lettel, \u00e9s vannak, akik az el\u0151\u00edr\u00e1st elvet\u0151 szeml\u00e9lettel azonosulnak[4]<\/a>. Azok, akik ink\u00e1bb az el\u0151\u00edr\u00e1sok elvet\u00e9s\u00e9t vallj\u00e1k, sem gondolj\u00e1k val\u00f3ban elvetni a szab\u00e1lyokat, szimpl\u00e1n szerint\u00fck nem azokat kellene el\u0151t\u00e9rbe helyezni. M\u00edg azok a nyelv\u00e9szek, akik az el\u0151\u00edr\u00e1st k\u00f6vet\u0151 attit\u0171ddel rendelkeznek, azon k\u00edv\u00fcl, hogy r\u00e1l\u00e1t\u00e1suk van a magyar nyelvhaszn\u00e1latra, egyben el\u0151szeretettel meg is hat\u00e1rozz\u00e1k a haszn\u00e1latot. Hasonl\u00f3an, mint ha a fizikus el\u0151 akarn\u00e1 \u00edrni az ing\u00e1nak a helyes mozg\u00e1s\u00e1t, az egyszer\u0171 le\u00edr\u00e1s helyett[5]<\/a>. A probl\u00e9ma ott jelenik meg, mikor az egyszer\u0171 ember is elkezdi a \u201ehelyes\u201d nyelvet \u0151rizni, melyet legt\u00f6bbsz\u00f6r m\u00e9g erk\u00f6lcsi k\u00e9rd\u00e9snek is felfog. Persze ez m\u00e1r iskol\u00e1zotts\u00e1gt\u00f3l \u00e9s egy\u00e9b t\u00e1rsadalmi helyzett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik. A nem-nyelv\u00e9szek, mint ahogy nevezik ezt a csoportot, egy el\u0151felt\u00e9telezett tud\u00e1ssal rendelkeznek, melyet a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9letben szereztek \u00e9s vakon hisznek benne[6]<\/a>. \u00cdgy megalapozatlan t\u00e9nyekre akarnak \u00e9p\u00edteni hamis \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat.<\/p>\n

Az \u00edrott nyelv m\u00e9g nagyobb es\u00e9lyt adott a b\u00edr\u00e1skod\u00f3knak, hiszen t\u00f6bb idej\u00fck van \u201ehib\u00e1t\u201d tal\u00e1lni. Az internet elterjed\u00e9s\u00e9vel megny\u00edlhattak az emberek, \u00e9s gondolataikat sokkal k\u00f6nnyebben tudj\u00e1k megosztani m\u00e1sokkal. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 internetes port\u00e1lokon \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldalakon k\u00e9pviseltethetik magukat. Ez\u00e1ltal egym\u00e1ssal ellent\u00e9tes gondolatok is sz\u00fcletnek, amik vit\u00e1kat sz\u00fclnek. \u00cdgy, a s\u0171r\u0171n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 vit\u00e1kban, miut\u00e1n a logikus \u00e9rvel\u00e9sek elfogynak, a nyeklvhaszn\u00e1lat ker\u00fcl elb\u00edr\u00e1l\u00e1sra. Legt\u00f6bbsz\u00f6r fontosabb is egyesek nyelvtana, mint mondanival\u00f3ja.<\/p>\n

Vannak egyes oldalak, melyek nyelv \u201emeg\u0151rz\u00e9s\u00e9re\u201d vannak szentelve. Az \u00fan. \u201egrammar n\u00e1cik\u201d feladatuknak \u00e9rzik az emberek nyelvhaszn\u00e1lat\u00e1nak kijav\u00edt\u00e1s\u00e1t, de ann\u00e1l nagyobb trendd\u00e9 alakul ki az egyes emberek nyelv\u00e9nek \u2013 ez\u00e1ltal mag\u00e1nak az embernek a megal\u00e1z\u00e1sa. Kor\u00e1bban m\u00e9g csup\u00e1n bizonyos esetekben, n\u00e9v n\u00e9lk\u00fcl tettek k\u00f6zz\u00e9 olyan kommenteket, ahol az illet\u0151 nem a sztenderd nyelvet haszn\u00e1lja. Ma m\u00e1r ez sem akad\u00e1ly. Sok olyan megal\u00e1z\u00f3 \u00e9s kifigur\u00e1z\u00f3 k\u00e9pet \u00e9s posztot tal\u00e1lhatunk, ahol m\u00e1r a szem\u00e9ly neve teljesen ki van \u00edrva, \u00e9s j\u00f3l l\u00e1that\u00f3\u2026 Felismerik a kapcsolatot a saj\u00e1t csoportjuk \u00e9s a 20. sz\u00e1zad t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek egyik legnagyobb ember\u00e1ldozat\u00e1t k\u00f6vetel\u0151 rezsimmel. Term\u00e9szetesen a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket folyamatosan hangs\u00falyozz\u00e1k, a hasonl\u00f3 m\u00f3dszerek m\u00e9gis t\u00fal er\u00f6sen jelen vannak.<\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 gond, mely megakad\u00e1lyozhatn\u00e1 a nyelvi diszkrimin\u00e1ci\u00f3t \u00e9s m\u00e9gsem teszi, az maga az oktat\u00e1s. A tantervek, nyelvtan\u00edt\u00e1si m\u00f3dszerek elavultak. N\u00e9hol a tanterv is el\u0151\u00edr\u00e1st k\u00f6vet\u0151, \u00e9s a tank\u00f6nyvek b\u00e1tor\u00edtj\u00e1k a tanul\u00f3kat a nyilv\u00e1nos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sre[7]<\/a>. Egyes esetekben az \u00e1tlagos tan\u00e1r okozhatja a nagyobb bajt. Ugyanis t\u00f6bb tan\u00e1r, m\u00e9g a nem nyelvszakosok is, preszt\u00edzsk\u00e9rd\u00e9snek \u00e9s k\u00f6teless\u00e9g\u00fcknek tartj\u00e1k az esed\u00e9kes \u201ehib\u00e1kat\u201d[8]<\/a> kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lni. A di\u00e1kokat teh\u00e1t a nyelvhaszn\u00e1latuk, \u00e9s nem tud\u00e1suk alapj\u00e1n oszt\u00e1lyoznak. Ezzel egy\u00fctt megb\u00e9lyegezik \u0151ket, ami az iskol\u00e1n t\u00fal kihat az eg\u00e9sz \u00e9let\u00fckre, \u00e9s \u00e1ltala \u00fajabb nem-nyelv\u00e9szeket teremthetnek, akik tov\u00e1bb folytatj\u00e1k a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st.<\/p>\n

Ezt a fajta diszkrimin\u00e1ci\u00f3t \u00e9s kirekeszt\u00e9st a mai napig sokan fel sem ismerik vagy ny\u00edltan tagadj\u00e1k. M\u00e9g a diszkrimin\u00e1ci\u00f3 szemtan\u00fai, akik csup\u00e1n megfigyelik, sem tesznek ellene, mivel sz\u00e1mukra is ennyire term\u00e9szetess\u00e9 v\u00e1lt. G. B. Shaw m\u00e1r 1913-ban meg\u00edrta a Pygmalion c. m\u0171v\u00e9t, ahol a nyelvet, mint egy t\u00e1rsadalmi rangsorba val\u00f3 besorol\u00e1sra haszn\u00e1lt eszk\u00f6zt mutatja be. M\u00e1r t\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9ve felfigyeltek erre a jelens\u00e9gre, a k\u00f6ztudatot m\u00e9gsem tudta megragadni, ahol tov\u00e1bb \u00e9l, mint term\u00e9szetes cselekedet. T\u00f6bb esetben a nem normat\u00edv nyelvezete miatt nem alkalmaztak, vagy elbocs\u00e1tottak emberek. Megt\u00f6rt\u00e9nt, hogy egy \u00fajvid\u00e9ki r\u00e1di\u00f3bemond\u00f3t a k\u00f6z\u00e9pz\u00e1rt \u00eb<\/em> haszn\u00e1lata miatt nem vett\u00e9k fel Szolnokon.[9]<\/a><\/p>\n

Egyszer\u0171 \u00e9s gyors megold\u00e1s nincs erre a probl\u00e9m\u00e1ra, mivel sokak sz\u00e1m\u00e1ra nem is t\u0171nik annak, pedig nagym\u00e9rt\u00e9kben van negat\u00edv kihat\u00e1ssal az emberi \u00e9letre. Tal\u00e1n az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s a megold\u00e1s fel\u00e9 a bel\u00e1t\u00e1s lenne, mely utat nyitna a kirekeszt\u00e9s kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9s\u00e9re. Term\u00e9szetesen ez mellett a nyelvm\u0171vel\u00e9ssel is kell foglalkozni, azonban v\u00e1ltoztatni kell a m\u00f3dszereken, mert \u00fagy t\u0171nik nem m\u0171k\u00f6dnek megfelel\u0151en.<\/p>\n

[1]<\/a> Kontra Mikl\u00f3s:\u00a0A magyar lingvicizmus \u00e9s ami k\u00f6r\u00fclveszi.<\/a><\/em>\u00a0In: Sip\u0151cz Katalin \u00e9s Szever\u00e9nyi S\u00e1ndor szerk.: Elm\u00e9lked\u00e9sek n\u00e9pekr\u0151l, nyelvekr\u0151l \u00e9s a prof\u00e1n medv\u00e9r\u0151l. SzTE, Szeged 2006., 84. old<\/p>\n

[2]<\/a> S\u00e1ndor Kl\u00e1ra: Globaliz\u00e1ci\u00f3, regionalit\u00e1s \u00e9s nyelv<\/em> Az MTA Filoz\u00f3fiai Kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9nek AKAD\u00c9MIAI-FILOZ\u00d3FIAI\u00a0NYITOTT EGYETEME Budapest, 2001<\/p>\n

http:\/\/nyitottegyetem.phil-inst.hu\/humfold\/szocling\/Sandor_K\/globalizacio.htm<\/a> <\/em>[2015. m\u00e1rcius 3.]\n

[3]<\/a> S\u00e1ndor Kl\u00e1ra i.m<\/p>\n

[4]<\/a> Kontra Mikl\u00f3s i.m<\/p>\n

[5]<\/a> S\u00e1ndor Kl\u00e1ra- \u201eA ny\u00edlt t\u00e1rsadalmi diszkrimin\u00e1ci\u00f3 utols\u00f3 b\u00e1sty\u00e1ja\u201d: az emberek nyelvhaszn\u00e1lata, Replika, 2001 november, 241-59. old<\/p>\n

[6]<\/a> S\u00e1ndor Kl\u00e1ra (2001) i.m.<\/p>\n

[7]<\/a> Varga Veronika: Szolg\u00e1lnak \u00e9s v\u00e9denek? Nyelvi \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9letek az iskol\u00e1ban.\u00a0SZTE, Szeged, 2001 (szakdolgozat)<\/p>\n

[8]<\/a> S\u00e1ndor Kl\u00e1ra (2001) i.m.<\/p>\n

[9]<\/a> Kontra Mikl\u00f3s i.m.<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

KMV 2015 \u00c9RTEKEZ\u0150 PR\u00d3ZA 3. helyez\u00e9s Kov\u00e1cs Oliv\u00e9r: Lingvicizmus \u2013 avagy a b\u00fcntetlen diszkrimin\u00e1ci\u00f3 Egy nyelv sztenderd (normat\u00edv) nyelvv\u00e1ltozata az alapvet\u0151 nyelvv\u00e1ltozat, legmagasabb preszt\u00edzs\u0171. Mindenki ennek a helyes haszn\u00e1lat\u00e1ra t\u00f6rekszik. Egyben \u00e1titatta a vil\u00e1got egyfajta sztenderd nyelvi ideol\u00f3gia[1]. Minden ember…<\/span><\/p>\n

Tov\u00e1bb \u203a<\/a><\/div>\n

<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":10533,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_mi_skip_tracking":false},"categories":[146,128],"tags":[137,147,62],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11759"}],"collection":[{"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11759"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11759\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11767,"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11759\/revisions\/11767"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10533"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11759"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11759"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11759"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}