{"id":10711,"date":"2014-05-06T08:22:20","date_gmt":"2014-05-06T06:22:20","guid":{"rendered":"http:\/\/tg.edu.rs\/hun\/?p=10711"},"modified":"2014-05-15T08:49:56","modified_gmt":"2014-05-15T06:49:56","slug":"molnar-csongor-forditasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/molnar-csongor-forditasa\/","title":{"rendered":"Moln\u00e1r Csongor ford\u00edt\u00e1sa"},"content":{"rendered":"

KMV \u2013 M\u0170FORD\u00cdT\u00d3I P\u00c1LY\u00c1ZAT N\u00c9MET NYELVB\u0150L \u2013 I. HELYEZ\u00c9S<\/strong><\/p>\n

Heinrich B\u00f6ll: Valami t\u00f6rt\u00e9nni fog<\/strong>
\nEgy t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekben gazdag t\u00f6rt\u00e9net<\/p>\n

MOLN\u00c1R CSONGOR ford\u00edt\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

\u00c9letem legfurcs\u00e1bb fejezetei k\u00f6z\u00e9 tartozik az, amelyet Alfred Wunsiedels gy\u00e1r\u00e1ba gy\u00e1r\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6ttem. A sz\u00fclet\u00e9semt\u0151l fogva a gondolkod\u00e1sra \u00e9s a semmittev\u00e9sre vagyok hajlamos, mintsem a munkara, de \u00fajra meg \u00fajra tart\u00f3s p\u00e9nz\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1k arra k\u00e9nyszer\u00edtenek \u2013 mivel a gondolkod\u00e1ssal k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl annyit lehet keresni mint a semmittev\u00e9ssel \u2013 hogy egy \u00fagynevezett \u00e1ll\u00e1st v\u00e1llaljak. Miut\u00e1n \u00fajra eljutottam egy ilyen m\u00e9lypontra, r\u00e1biztam magam a munkak\u00f6zvet\u00edt\u0151re \u00e9s h\u00e9t m\u00e1sik bajt\u00e1rsammal elk\u00fcldtek benn\u00fcnket Wunsiedel gy\u00e1r\u00e1ba, ahol egy alkalmass\u00e1gi tetszten kellett \u00e1tesn\u00fcnk. M\u00e1r a gy\u00e1r kin\u00e9zete bizonyos gyan\u00fat keltett bennem: a gy\u00e1r egy \u00fcvegpalota volt, \u00e9s az ellenszenvem a vil\u00e1gos \u00e9p\u00fcletek \u00e9s helyis\u00e9gek ir\u00e1nt k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl akkor mint az ellenszenvem a munka ir\u00e1nt. Bizalmatlans\u00e1gom csak n\u0151tt, amikor a vil\u00e1gos \u00e9s sz\u00e9pen meszelt menz\u00e1n r\u00f6gt\u00f6n reggelit is kaptunk: csinos pinc\u00e9rn\u0151k toj\u00e1st, k\u00e1v\u00e9t \u00e9s pirit\u00f3st hoztak, \u00e9s az asztalokon pazar \u00fcvegkancs\u00f3kban narancsl\u00e9 volt. Az aranyhalak unott arcukat a vil\u00e1gosz\u00f6ld akv\u00e1riumok falainak nyomt\u00e1k. A pinc\u00e9rn\u0151k olyan boldogok voltak, hogy boldogs\u00e1gukt\u00f3l majd kicsatattantak. Csak komolyan elsz\u00e1nts\u00e1g tartotta \u0151ket vissza att\u00f3l, hogy elkezdjenek d\u00fadolni. Annyira tele voltak m\u00e9g el nem \u00e9nekelt dalokkal, mint a ty\u00fak az el nem tett toj\u00e1sokt\u00f3l.<\/p>\n

R\u00f6gt\u00f6n sejtettem, amit bajt\u00e1rsaim nem, hogy ez a reggeli a teszt r\u00e9sze, \u00e9s \u00edgy odaad\u00f3an r\u00e1gtam az el\u00e9b\u00fcnk rakott reggelit \u00e9s egy feln\u0151tt ember tudat\u00e1val, aki tudja, hogy szervezet\u00e9nek fontos anyagokat visz be. Olyasmit tettem, amire vil\u00e1g egyik ereje sem tudna k\u00e9nyszer\u00edteni: \u00e9hgyomorra ittam narancslevet, otthagytam a k\u00e1v\u00e9t \u00e9s toj\u00e1st \u00e9s a pirit\u00f3s nagy r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s tett\u0151l terhelve mas\u00edroztam le \u2013 fel a kantinban.<\/p>\n

\u00cdgy engem h\u00edvtak be el\u0151sz\u00f6r, majd elk\u00eds\u00e9rtek a helyis\u00e9ghez, ahol pazar asztalokon a k\u00e9rd\u0151\u00edvek voltak. A falaknak egy egyhe z\u00f6ld be\u00fct\u00e9se volt, amely bels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9szet rajong\u00f3k sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l az elragad\u00f3 kifejez\u00e9st csalogatta volna ki. Senkit sem l\u00e1ttam, de m\u00e9gis olyan biztos voltam abban, hogy figyelnek, hogy \u00fagy viselkedtem mint egy, aki tettekt\u0151l terhelve viselkedik mikor \u00fagy \u00e9rzi, hogy nincs megfigyel\u00e9s alatt: t\u00fcrelmetlen\u00fcl el\u0151r\u00e1ntottam a t\u00f6lt\u0151tolltart\u00f3mat a t\u00e1sk\u00e1mb\u00f3l, \u00f6sszeszereltem, le\u00fcltem a legk\u00f6zelebbi asztalhoz, magamhoz vettem egy k\u00e9rd\u0151\u00edvet, ahogy kolerikusok magukhoz r\u00e1ntj\u00e1k a fogad\u00f3ban a sz\u00e1ml\u00e1t. Els\u0151 k\u00e9rd\u00e9s: \u201eNorm\u00e1lisnak tarja, hogy az embernek k\u00e9t keze, k\u00e9t l\u00e1ba, szeme \u00e9s f\u00fcle van?\u201d Itt szedtem le gondolkod\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151m els\u0151 bab\u00e9rjait, \u00e9s haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl oda\u00edrtam: \u201eHa n\u00e9gy kezem, l\u00e1ban, f\u00fclem lenne, nem lenne el\u00e9g lelkesed\u00e9semnek. Az ember felszerelts\u00e9ge nyomor\u00fas\u00e1gos.\u201d M\u00e1sodik k\u00e9rd\u00e9s: \u201eH\u00e1ny telefont tud kezelni egyidej\u0171leg?\u201d. Itt is egyszer\u0171 volt a v\u00e1lasz mint egy els\u0151 oszt\u00e1lyos egyenlet. \u201eHa csak h\u00e9t telefon van\u201d \u00edrtam \u201e t\u00fcrelmetlen leszek, csak kilencn\u00e9l \u00e9rzem magam teljesen elfoglalva.\u201d Harmadik k\u00e9rd\u00e9s: \u201eMit csin\u00e1l z\u00e1r\u00f3ra ut\u00e1n?\u201d V\u00e1laszom: \u201eNem ismerem a z\u00e1r\u00f3ra szavat m\u00e1r tizen\u00f6t\u00f6dik sz\u00fclet\u00e9snapom alkalm\u00e1b\u00f3l kit\u00f6r\u00f6ltem sz\u00f3t\u00e1ramb\u00f3l, mert a f\u0151 mindig valamilyen cselekedet volt.\u201d Megkaptam az \u00e1ll\u00e1st. Val\u00f3j\u00e1ban kilenc telefon sem foglalt le igaz\u00e1n. A hallgat\u00f3k kagyl\u00f3iba olyan dolgokat mondtam, hogy: \u201eR\u00f6gt\u00f6n cselekdjen.\u201d vagy \u201eTegyen valamit! \u2013 Valaminek t\u00f6rt\u00e9nnie kell \u2013 Valami t\u00f6rt\u00e9nni fog \u2013 Valami megt\u00f6rt\u00e9nt \u2013 Valaminek t\u00f6rt\u00e9nnie kellene.\u201d De legt\u00f6bbsz\u00f6r, mert az t\u0171nt az atmoszf\u00e9r\u00e1hoz k\u00e9pest jogosnak, a felsz\u00f3l\u00edt\u00f3 m\u00f3dot haszn\u00e1ltam. A leg\u00e9rdekesebbek az eb\u00e9dsz\u00fcnetek voltak a menz\u00e1n, ahol elhallgatott boldogs\u00e1ban vitamingazdag \u00e9teleket ett\u00fcnk. Tele volt Wunsield gy\u00e1ra olyan emberekkel, akik szinte megbolondultak az\u00e9rt, hogy v\u00e9gre elmondhass\u00e1k \u00e9let\u00fcket, ahogy tettekt\u0151l terhes emberek szivesen teszik. P\u00e1lyafut\u00e1suk fontosabb volt sz\u00e1mukra, mint az \u00e9let\u00fck, csak meg kell nyomni egy gombot a fej\u00fck\u00f6n \u00e9s m\u00e1ris dics\u00e9retekt\u0151l teli besz\u00e9d todul ki bel\u0151l\u00fck.<\/p>\n

Wunsiedel helyettese egy Borschek nev\u0171 f\u00e9rfi volt, bizonyos h\u00edrnevet szerzett mag\u00e1nak, mert egyetemistak\u00e9nt h\u00e9t gyereket \u00e9s egy b\u00e9nult n\u0151t l\u00e1tott el \u00e9jjelni munk\u00e1b\u00f3l, ezalatt n\u00e9gy \u00fcgyn\u00f6ki \u00e1ll\u00e1st v\u00e1llalt \u00e9s k\u00e9t \u00e9v alatt k\u00e9tszer \u00e1llamvizsg\u00e1t tett kit\u0171n\u0151 eredm\u00e9nnyel. Mikor egy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 arr\u00f3l k\u00e9rdezte, hogy: \u201eMikor van ideje aludni Broschek \u00far?\u201d, azt v\u00e1laszolta, hogy: \u201eAz alv\u00e1s b\u0171n!\u201d Wunsiedel titk\u00e1rn\u0151je egy b\u00e9nult f\u00e9rfit \u00e9s n\u00e9gy gyereket l\u00e1tott el ? \u00e9s egyid\u0151ben diplom\u00e1zott pszichol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l \u00e9s honismeretb\u0151l, juh\u00e1szkuty\u00e1kat teny\u00e9sztett \u00e9s b\u00e1r\u00e9nekesk\u00e9nt \u201eVamp 7\u201d n\u00e9v alatt lett h\u00edres. Wunsiedel maga is egy olyan ember volt, akik alighogy felkeltek reggel tettrek\u00e9szek voltak. \u201eTennem kell valamit.\u201d Mondat j\u00e1r a fej\u00fckben m\u00e9g a k\u00f6ppenyuk \u00f6v\u00e9t bek\u00f6tik, \u201eTennem kell valamit\u201d m\u00e9g borotv\u00e1lkoznak, \u00e9s gy\u0151zedelmeskedve n\u00e9znek az arcsz\u0151rzet\u00fckre, amelyet a borotvahabbal egy\u00fctt lemosnak a borotv\u00e1r\u00f3l. Arcsz\u0151rzet\u00fck ezen maradv\u00e1nyai tettrek\u00e9szs\u00e9g\u00fck els\u0151 \u00e1ldozatai. \u00c9s intimebb teljes\u00edtm\u00e9nyek is kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9st v\u00e1ltanak ki ezekn\u00e9l az emberekn\u00e9l.: a v\u00edz csobog\u00e1sa, pap\u00edr felhaszn\u00e1l\u00e1sa. Valami t\u00f6rt\u00e9nt. Kenyeret esznek, felt\u00f6rik a toj\u00e1st. A legjelent\u00e9ktelenebb tev\u00e9kenys\u00e9g is \u00fagy n\u00e9zett ki Wunsiedeln\u00e9l mint egy komoly cselekedet: ahogyan a kalapj\u00e1t feltette, ahogy \u2013 az energi\u00e1t\u00f3l t\u00falf\u0171tve \u2013 begombolta a kab\u00e1tj\u00e1t; a cs\u00f3k, amit a feles\u00e9g\u00e9nek adott, minden egy cselekedet volt.<\/p>\n

Amikor bel\u00e9pett az irod\u00e1j\u00e1ba, k\u00f6sz\u00f6n\u00e9sk\u00e9nt odasz\u00f3lta a titk\u00e1rn\u0151j\u00e9nek: \u201eValaminek t\u00f6rt\u00e9nnie kell!\u201d \u00e9s \u0151 vid\u00e1m b\u00e1tors\u00e1ggal: \u201eValami t\u00f6rt\u00e9nni fog!\u201d Wunsiedel a r\u00e9szlegr\u0151l r\u00e9szlegre ment \u00e9s mondta a boldog: \u201e Valaminek t\u00f6rt\u00e9nnie kell!\u201d Mindenki v\u00e1laszolt: \u201eValami t\u00f6rt\u00e9nni fog!\u201d. \u00c9s \u00e9n is vid\u00e1man v\u00e1laszoltam, mikor a hely\u00eds\u00e9gembe l\u00e9pett: \u201eValami t\u00f6rt\u00e9nni fog.\u201d<\/p>\n

Az els\u0151 h\u00e9t alatt n\u00f6veltem az \u00e1ltalam kezelt telfonok sz\u00e1m\u00e1t tizenh\u00e1romra \u00e9s boldogg\u00e1 tett reggelente a villamoson felsz\u00f3l\u00edt\u00f3 szerekezeteket alkotni, \u00e9s a \u201et\u00f6rt\u00e9nni\u201d ig\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151viszonyok, m\u00f3dok \u00e9s nemek szerint ragozni, k\u00e9t napig csak egy mondatot hajtottam, mivel olyan sz\u00e9pnek tal\u00e1ltam: \u201eValaminek t\u00f6rt\u00e9nnie kellett volna.\u201d K\u00e9t napig egy m\u00e1sikat: \u201eEnnek nem szabadott volna megt\u00f6rt\u00e9nnie.\u201d \u00cdgy t\u00e9nyleg teljesen elfoglalva \u00e9reztem, mintha t\u00e9nyleg t\u00f6rt\u00e9nne valami. Egy keddi reggelen, m\u00e9g fel sem k\u00e9sz\u00fcltem teljesen a feladatomra, Wunsiedel rontott be a hely\u00eds\u00e9gbe \u00e9s a szok\u00e1sos \u201eValaminek t\u00f6rt\u00e9nnie kell!\u201d-t\u0151l zengett a helyis\u00e9gem. De valami megmagyar\u00e1zhatatlan volt az arc\u00e1n, oda vezetett hogy csak nehezen ny\u00f6gtem ki a vid\u00e1m \u00e9s \u00e9l\u00e9nk el\u0151\u00edrt v\u00e1lasz: \u201eValami t\u00f6rt\u00e9nni fog!\u201d. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00fal sok\u00e1ig haboztam, mert Wunsiedel, aki am\u00fagy ritk\u00e1n kiab\u00e1lt, r\u00e1mord\u00edtott:<\/p>\n

-V\u00e1laszoljon! V\u00e1laszoljon, ahogy el\u0151 van \u00edrva!<\/p>\n

Halkan \u00e9s vonakodva mint egy gyerek, akib\u0151l kik\u00e9nyszer\u00edtik: Rossz gyerek voltam! Csak nagy er\u0151fesz\u00edt\u00e9ssel siker\u00fclt kimondanom a mondatot:<\/p>\n

-Valami t\u00f6rt\u00e9nni fog! – \u00e9s alighogy kimondtam, t\u00e9nyleg t\u00f6rt\u00e9nt valami. Wunsiedel a f\u00f6ldre esett, es\u00e9s k\u00f6zben elfordult \u00e9s keresztben fek\u00fcdt a nyitott ajt\u00f3ban. Tudtam r\u00f6gt\u00f6n, ami csak biztosabb lett, ahogy megker\u00fcltem az asztalom \u00e9s a f\u00f6ld\u00f6n fekv\u0171 fel\u00e9 indultam: meghalt.<\/p>\n

A fejemet r\u00e1zva, \u00e1tl\u00e9ptem Wunsiedelen, lassan elmentem Borschek irod\u00e1j\u00e1ig \u00e9s kopog\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl bel\u00e9ptem. Broschek az \u00edr\u00f3asztal\u00e1n\u00e1l \u00fclt, mindenk\u00e9t kez\u00e9ben telefonkagyl\u00f3 volt, a sz\u00e1j\u00e1ban egy toll, amellyel jegyzetelt a notesz\u00e9be, m\u00edg a puszta l\u00e1baival egy fon\u00f3g\u00e9pet kezelt, ami az \u00edr\u00f3asztal alatt volt. \u00cdly m\u00f3don seg\u00edt csal\u00e1dja ruh\u00e1zat\u00e1nak feljav\u00edt\u00e1s\u00e1n.<\/p>\n

-T\u00f6rt\u00e9nt valami – mondtam halkan. Borschek kik\u00f6pte a tollat, letette a kagyl\u00f3kat \u00e9s \u00f3vatosan kiszabad\u00edtotta l\u00e1bujjait a fon\u00f3g\u00e9pb\u0151l.
\n-Mi t\u00f6rt\u00e9nt? – k\u00e9rdezte.
\n-Meghalt Wunsield \u00far – mondtam.
\n-Nem – mondta Borschek.
\n-De – mondtam \u2013 j\u00f6jj\u00f6n.
\n-Nem – mondta Broschek – az lehetetlen. M\u00e9gis beleb\u00fajt a papucs\u00e1ba \u00e9s k\u00f6vetett a foly\u00f3s\u00f3n.
\n-Nem – mondta, mikor Wundsield holtteste el\u0151tt \u00e1lltunk – nem, nem! Nem v\u00e1laszoltam neki. \u00d3vatosan a h\u00e1t\u00e1ra ford\u00edtottam Wunsieldet, lenyomtam a szem\u00e9t, \u00e9s elgondolkodva n\u00e9ztem.<\/p>\n

Sajn\u00e1ltam, \u00e9s most j\u00f6ttem r\u00e1, hogy igaz\u00e1b\u00f3l sosem ut\u00e1ltam. Az arc\u00e1n valami olyan arckifejez\u00e9s volt \u00e9szrevehet\u0151, mint a gyerekekn\u00e9l akik kem\u00e9nyfej\u0171en ragaszkodnak a Mikul\u00e1shoz \u00e9s a menemond\u00e1khoz k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte, f\u00fcggetlen\u00fcl, hogy a j\u00e1tsz\u00f3t\u00e1rsak \u00e9rvei annyira meggy\u0151z\u0151nek t\u0171nnek.<\/p>\n

-Nem – mondta Broschek \u2013 nem.
\n-Valaminek t\u00f6rt\u00e9nnie kell – mondtam Broscheknek.
\n-Igen, – mondta Broschek – valaminek t\u00f6rt\u00e9nnie kell.<\/p>\n

Valami t\u00f6rt\u00e9nt: Wunsiedelt eltemett\u00e9k \u00e9s engem v\u00e1laszottak ki, hogy vigyem a m\u0171r\u00f3zs\u00e1kb\u00f3l k\u00e9sz\u00fct koszor\u00fat, valamint, hogy helyezzem is el. Hiszen nem csak elgondolkod\u00e1s \u00e9s a semmittev\u00e9s tehets\u00e9g\u00e9vel vagyok meg\u00e1ldva, hanem egy olyan alkattal \u00e9s arccal, amelyez fekete \u00f6lt\u00f6ny\u00f6k meglep\u0151en j\u00f3l p\u00e1szolnak. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u2013 Wunsiedel kopors\u00f3j\u00e1t k\u00f6vetve kezemben a m\u0171r\u00f3zs\u00e1kb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt koszor\u00faval \u2013 csod\u00e1san n\u00e9zhettem ki. Egy st\u00edlusos temetkez\u00e9si int\u00e9zm\u00e9ny felkin\u00e1lta, hogy ott n\u00e1lunk mint hivat\u00e1sos gy\u00e1szol\u00f3 dolgozzak.<\/p>\n

-Maga a sz\u00fcletett gy\u00e1szol\u00f3 – mondta az int\u00e9zm\u00e9ny igazgat\u00f3ja – az \u00f6lt\u00f6z\u00e9ket elkapja. \u00c9s az arca, egyszer\u0171en fantasztikus!<\/p>\n

Felmondtam Broschekn\u00e1l azzal az kifog\u00e1ssal, hogy nem \u00e9reztem magam teljesen elfoglalva, hogy k\u00e9pess\u00e9geim egy r\u00e9sze, hi\u00e1ba a tizenh\u00e1rom telefon, parlagon hevernek. R\u00f6gt\u00f6n az els\u0151 hivat\u00e1sos gy\u00e1szmentem ut\u00e1n \u00e9reztem: itt a helyed, ezt neked sz\u00e1nt\u00e1k. Elgondolkod\u00f3an \u00e1llok a kopors\u00f3 m\u00f6g\u00f6tt a k\u00e1poln\u00e1ban, kezemben a vir\u00e1g, mik\u00f6zben H\u00e4ndel Largo c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t j\u00e1tsz\u00e1k, ez az a darab, amely t\u00fals\u00e1gosan is al\u00e1 van becs\u00fclve. A temet\u0151b\u00e9li k\u00e1v\u00e9z\u00f3 a t\u00f6rzshelyem, itt \u00fct\u00f6m el az id\u0151t a hivat\u00e1sos fell\u00e9p\u00e9seim k\u00f6z\u00f6tt, de n\u00e9ha olyan gy\u00e1szmeneteket is k\u00f6vetek, amelyekhez nem lettem odarendelve, saj\u00e1t p\u00e9nzemb\u0151l veszek egy csokrot \u00e9s csatlakozom a j\u00f3l\u00e9ti ember mell\u00e9 egy hontalan kopors\u00f3j\u00e1t k\u00f6vetni. N\u00e9ha-n\u00e9ha megl\u00e1togatom Wunsiedel s\u00edrj\u00e1t is, hiszen neki k\u00f6sz\u00f6nhetem, hogy megtal\u00e1ltam val\u00f3di hivat\u00e1som, ahol az elgondolkodotts\u00e1g elv\u00e1rt \u00e9s a semmittev\u00e9s a k\u00f6teless\u00e9gem. K\u00e9s\u0151n jutott eszembe, hogy sohasem \u00e9rdekl\u0151tem a cikk \u00edr\u00e1nt amit Wunsiedel gy\u00e1r\u00e1ban el\u0151\u00e1ll\u00edtottak. Azt hiszem, szappan volt.<\/p>\n

Az eredeti sz\u00f6veg<\/strong> (Heinrich B\u00f6ll: Es wird etwas geschehen<\/em>) itt<\/strong> olvashat\u00f3<\/strong><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

KMV \u2013 M\u0170FORD\u00cdT\u00d3I P\u00c1LY\u00c1ZAT N\u00c9MET NYELVB\u0150L \u2013 I. HELYEZ\u00c9S Heinrich B\u00f6ll: Valami t\u00f6rt\u00e9nni fog Egy t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekben gazdag t\u00f6rt\u00e9net MOLN\u00c1R CSONGOR ford\u00edt\u00e1sa \u00c9letem legfurcs\u00e1bb fejezetei k\u00f6z\u00e9 tartozik az, amelyet Alfred Wunsiedels gy\u00e1r\u00e1ba gy\u00e1r\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6ttem. A sz\u00fclet\u00e9semt\u0151l fogva a gondolkod\u00e1sra \u00e9s a…<\/span><\/p>\n

Tov\u00e1bb \u203a<\/a><\/div>\n

<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":10554,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_mi_skip_tracking":false},"categories":[130,128],"tags":[120,131],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10711"}],"collection":[{"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10711"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10711\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10712,"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10711\/revisions\/10712"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10554"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10711"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10711"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/tg.edu.rs\/hun\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10711"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}