K\u00f6zhelynek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 mond\u00e1s, hogy ah\u00e1ny nyelven besz\u00e9lsz, annyi embert \u00e9rsz. Ennek humoros c\u00e1folata a k\u00f6vetkezo vicc: K\u00e9t bar\u00e1t s\u00e9t\u00e1lgat, \u00e9s megsz\u00f3l\u00edtja oket egy idegen: “Do you speak English?” – Zavartan egym\u00e1sra n\u00e9znek, fej\u00fcket cs\u00f3v\u00e1lva. A k\u00fclf\u00f6ldi tov\u00e1bb k\u00eds\u00e9rletezik: “Sprechen Sie Deutsch?” – Erre sincs v\u00e1lasz. “Parlez vous francais?” – k\u00e9rdezi rem\u00e9nykedve, majd: “Govoritje po russki?” – Mivel eredm\u00e9nytelen \u00f6sszes pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sa, az idegen legyint egyet \u00e9s tov\u00e1bb megy. Az egyik bar\u00e1t megjegyzi: “No, tudod megtanulhatn\u00e1nk m\u00e1r valamilyen idegen nyelvet mi is.” – Erre a m\u00e1sik: “Ugyan, l\u00e1tod, ez az ember h\u00e1ny nyelven tud, oszt’ mire ment vele!” Term\u00e9szetesen lehet \u00e9lni idegen nyelvek tud\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl is, de \u00f6sszehasonl\u00edthatatlanul szeg\u00e9nyebbek vagyunk n\u00e9lk\u00fcl\u00fck, lehetos\u00e9geink pedig j\u00f3val behat\u00e1roltabbak. Manaps\u00e1g egy \u00e9rtelmis\u00e9gi diploma m\u00e1r meg sem szerezheto legal\u00e1bb egy idegen nyelv alapos ismerete n\u00e9lk\u00fcl. Magyarorsz\u00e1gon eddig az \u00e1llami k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa nyelvvizsg\u00e1t tett\u00e9k k\u00f6telezov\u00e9 a diploma megszerz\u00e9s\u00e9hez, ma m\u00e1r a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n vagy otthon szerzett, az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 \u00c1llamai \u00e1ltal elismert nyelvvizsg\u00e1kat is elfogadj\u00e1k, kieg\u00e9sz\u00edtve a ford\u00edt\u00e1ssal.<\/p>\n
A lehet\u0151s\u00e9gek ma sokkal t\u00e1gabbak az ifj\u00fas\u00e1g r\u00e9sz\u00e9re, mint – mondjuk – az \u00e9n k\u00f6z\u00e9piskolai , illetve egyetemi \u00e9veimben voltak, amelyeket \u00e9n Magyarorsz\u00e1gon t\u00f6lt\u00f6ttem. Akkoriban, \u00e9vtizedeken \u00e1t, k\u00f6telezo volt az orosz nyelv tanul\u00e1sa, az \u00e1ltal\u00e1nos iskola V. oszt\u00e1ly\u00e1t\u00f3l kezdve, eg\u00e9szen az egyetemig. Ehhez k\u00e9pest d\u00f6bbenetes volt, hogy sz\u00e9lsos\u00e9ges p\u00e9ld\u00e1t eml\u00edtsek, egyes orvostanhallgat\u00f3 ismeroseim m\u00e9g a cirill betuket sem ismert\u00e9k. – Nem az orosz nyelvvel, illetve az akkori gener\u00e1ci\u00f3k \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9geivel volt baj, hanem azzal, amit az orosz nyelv k\u00e9pviselt abban az idoben Magyarorsz\u00e1gon. Azt, hogy ugyanakkor Csehov, Tolstoj, Puskin \u00e9s a t\u00f6bbi nagy XIX. sz\u00e1zadi orosz \u00edr\u00f3 csod\u00e1latos kifejezoeszk\u00f6ze is egyben, csak kevesen szembes\u00fclt\u00fcnk, p\u00e9ld\u00e1ul mi, orosz szakos b\u00f6lcs\u00e9szhallgat\u00f3k. Nyelvszakos tan\u00e1rnak neh\u00e9z volt nem orosz szakosnak is lennie akkoriban. Egy nyugati nyelv (angol, n\u00e9met, francia) mell\u00e9 \u00e1ltal\u00e1ban az oroszt kellett v\u00e1lasztanunk. \u00c9n angol-n\u00e9met szakos tan\u00e1rnak k\u00e9sz\u00fcltem, s hogy ezt a c\u00e9lomat megval\u00f3s\u00edthassam, elv\u00e9geztem elobb az orosz-n\u00e9met szakot, \u00e9s k\u00e9sobb k\u00fcl\u00f6n diplom\u00e1t szereztem angol nyelvbol. K\u00e9nyszerbol tanultam oroszul ugyan, de nem haszon n\u00e9lk\u00fcl, mert minden m\u00e1s nyelv ismerete seg\u00edti, k\u00f6nny\u00edti egy \u00fajjabb nyelv elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t. – 25 \u00e9vesen ker\u00fcltem Szabadk\u00e1ra, \u00e9s akkor kezdtem el a m\u00e1r “divatjam\u00falt” szerbhorv\u00e1t nyelvet. Biztosan seg\u00edtett j\u00f3 orosz tud\u00e1som abban, hogy \u00f6n\u00e1ll\u00f3an, egy tank\u00f6nyv seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, annyira elsaj\u00e1t\u00edtottam, hogy egy \u00e9v m\u00falva m\u00e1r tan\u00edthattam szerb oszt\u00e1lyokban. Minket, a 60-as, 70-es \u00e9vek egyetemist\u00e1i, nem \u00e1rasztottak el k\u00fclf\u00f6ldi \u00f6szt\u00f6nd\u00edj p\u00e1ly\u00e1zatokkal. Moszkv\u00e1ban elt\u00f6lthettem 2 szemesztert, \u00e1m a n\u00e9metorsz\u00e1gi ny\u00e1ri egyetemen, Greifswaldban az\u00e9rt nem vehettem r\u00e9szt, mert mire meg\u00e9rkezett a v\u00edzumom, v\u00e9ge lett a ny\u00e1ri egyetemnek. Angol nyelvter\u00fcletre \u00fagy juthattam egy h\u00f3napra, hogy galamb\u00e1sz \u00e9desap\u00e1m a legk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyesebb m\u00f3don megh\u00edvatott sk\u00f3ciai galamb\u00e1sz levelezot\u00e1rs\u00e1val.<\/p>\n
Nem \u00e1ll\u00edtom, hogy ma k\u00f6nnyu Szerbi\u00e1b\u00f3l k\u00fclf\u00f6ldre jutni, \u00e9s a nyelvet \u00edgy gyakorolni, de a nyelvtanul\u00e1snak nem ez az egyetlen, egyed\u00fcl \u00fcdv\u00f6z\u00edto m\u00f3dja. Gyakran hallottam, hanyag, lusta di\u00e1kt\u00f3l foleg, hogy “minek tanuljam a n\u00e9metet, majd kimegyek ‘n\u00e9metbe’, azt\u00e1n ott \u00fagyis megtanulok.” Csakhogy milyen szinten? A nyelvi k\u00f6rnyezet ugyan nagym\u00e9rt\u00e9kben fejleszti a besz\u00e9d\u00e9rt\u00e9st (a hall\u00e1s ut\u00e1ni \u00e9rt\u00e9st) \u00e9s a besz\u00e9dk\u00e9ss\u00e9get, de az ut\u00f3bbit csak egy bizonyos szintig (a k\u00f6rnyezet sz\u00f3kincs\u00e9tol f\u00fcggoen). Moszkv\u00e1ba ker\u00fclv\u00e9n, a hetvenes \u00e9vekben, mi, orosz szakosok, m\u00e1r kap\u00e1sb\u00f3l ford\u00edtottuk Csehovot, de a besz\u00e9dgyakorlat vezetom, aki egyszer felh\u00edvott engem telefonon, f\u00e9l\u00f3r\u00e1ig hajtogatta nekem, adjam \u00e1t valakinek a kagyl\u00f3t, akivel meg\u00e9rteti mag\u00e1t oroszul. Egy-k\u00e9t h\u00f3nap eltelt\u00e9vel, m\u00e1r \u00e9rtettem a r\u00e1di\u00f3ban elhangz\u00f3 minden orosz sz\u00f3t, m\u00e9g akkor is, ha mellette valami m\u00e1st csin\u00e1ltam. F\u00e9rjemmel franciaorsz\u00e1gi utaz\u00e1sra k\u00e9sz\u00fclodv\u00e9n, feleleven\u00edtettem a gimn\u00e1ziumban szerzett francia nyelvtud\u00e1somat. Sz\u00f3 szerint bev\u00e1gtam egy “1000 sz\u00f3 franci\u00e1ul” c\u00edmu k\u00f6nyvecsk\u00e9t, \u00e9s magabiztosan indultam \u00fatnak. Mindent meg tudtam k\u00e9rdezni, a baj csak az volt, hogy a franci\u00e1k v\u00e1laszoltak, azt pedig m\u00e1r nem \u00e9rtettem. Sov\u00e1ny vigasz volt, hogy kiv\u00e1l\u00f3 \u00edr\u00f3nk \u00e9s muford\u00edt\u00f3nk, N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 is vall arr\u00f3l egyik \u00edr\u00e1s\u00e1ban, hogy P\u00e1rizsban j\u00e1rv\u00e1n mindig feles\u00e9g\u00e9t k\u00fcldte be egy-egy \u00fczletbe \u00e9rdeklodni, mert o meg nem mert sz\u00f3lalni franci\u00e1ul. Arany J\u00e1nos, Shakespeare csod\u00e1latos ford\u00edt\u00f3ja k\u00edv\u00e1ncsian sz\u00f3laltatja meg Angli\u00e1b\u00f3l hazat\u00e9rt fi\u00e1t, ugyan hogyan is hangzik az angol besz\u00e9d. A ma feln\u00f6vekvo gener\u00e1ci\u00f3k \u00e9let\u00e9nek kisgyermek korukt\u00f3l r\u00e9sze a rajzfilmekbol megismert angol sz\u00f3, de a t\u00f6bbi nyelv sem idegen sz\u00e1mukra, ha p\u00e9ld\u00e1ul nem szinkroniz\u00e1lt filmeket n\u00e9znek. Ehhez nem is kell \u00e1tl\u00e9pni\u00fck az orsz\u00e1ghat\u00e1rt.<\/p>\n
Mi teh\u00e1t a nyelvtan\u00e1r feladata napjainkban? K\u00f6nnyebb a dolga, mint h\u00fasz-harminc \u00e9vvel ezelott volt vagy nehezebb? Azt mondan\u00e1m erre, k\u00f6nnyebb is, meg nehezebb is. K\u00f6nnyebb az\u00e9rt, mert az idegen nyelv a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben adja mag\u00e1t, ott van a k\u00fclf\u00f6ldi \u00e1rucikkek, haszn\u00e1lati utas\u00edt\u00e1siban, kazett\u00e1kon, CD-ken, az interneten, belopja mag\u00e1t anyanyelv\u00fcnkbe, s n\u00e9ha ink\u00e1bb v\u00e9dekezn\u00fcnk kell ellene, mint k\u00f6zelebb hoznunk. Nehezebb ugyanakkor, mert a feladat nagyon sokr\u00e9tu, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen egy nyelvi gimn\u00e1ziumban. Ide a gyerekek szerencs\u00e9re \u00e1ltal\u00e1ban az\u00e9rt j\u00f6nnek, mert \u00e9rdekli oket a nyelvtanul\u00e1s, no de nem azonosak a c\u00e9ljaik. Tan\u00edtanunk kell j\u00f6vendo jog\u00e1szokat, politikusokat, diplomat\u00e1kat, akik besz\u00e9dben, \u00edr\u00e1sban egyar\u00e1nt sokat haszn\u00e1lj\u00e1k majd a nyelvet, j\u00f6vendo nyelvtan\u00e1rokat, akiknek meg kell tanulniuk \u00e1tadni tud\u00e1sukat, j\u00f6vendo tolm\u00e1csokat, ford\u00edt\u00f3kat, idegenvezetoket, igazgat\u00f3kat \u00e9s nyelv\u00e9szeket, akik mind m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s c\u00e9lb\u00f3l tanulj\u00e1k, haszn\u00e1lj\u00e1k majd a nyelvet. Szerep\u00fcnk szerint legink\u00e1bb kedvcsin\u00e1l\u00f3knak kell lenn\u00fcnk, hiszen arra is \u00f6szt\u00f6n\u00f6zn\u00fcnk kell di\u00e1kjainkat, hogy magukt\u00f3l k\u00e9pezz\u00e9k magukat, \u00e9s semmi esetre sem csak az iskolai oszt\u00e1lyzatok\u00e9rt tanuljanak. Az egyetemen minden tan\u00e1rjel\u00f6lt vaskos m\u00f3dszertani \u00e9s pedag\u00f3giaelm\u00e9leti jegyzeteken kell, hogy \u00e1tr\u00e1gja mag\u00e1t, vizsg\u00e1zgat ezekbol, \u00e9s pontokba szedve tudja akkor, melyik m\u00f3dszernek mi az elonye, h\u00e1tr\u00e1nya, milyen a j\u00f3 \u00f3ra, azt hogyan tervezz\u00fck, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Nem sz\u00e1nd\u00e9kom megs\u00e9rteni a m\u00f3dszerelm\u00e9letek kidolgoz\u00f3it, de h\u00fasz \u00e9ves tan\u00e1ri gyakorlatom alapj\u00e1n azt kell mondanom, a m\u00f3dszereket kinek-kinek mag\u00e1nak kell megtal\u00e1lnia (szinte minden m\u00f3dszer lehet j\u00f3), \u00e9s ah\u00e1ny tanul\u00f3, ah\u00e1ny oszt\u00e1ly, ah\u00e1ny tan\u00e1r, annyi vari\u00e1ci\u00f3ja lehet a m\u00f3dszereknek. A tan\u00e1r is csak ember, \u00e9s mint ilyen vannak j\u00f3 \u00e9s gyeng\u00e9bb oldalai. Nem lehet\u00fcnk mindenben j\u00f3k, de amiben azok vagyunk, azzal igyekezz\u00fcnk \u00e9lni. – 15 \u00e9vig tan\u00edtottam a zeneiskol\u00e1ban, ahol a gyerekek term\u00e9szetesnek tartott\u00e1k, hogy zongor\u00e1zom \u00e9s \u00e9nekelek. Tanultunk is sok dalt, n\u00e9met\u00fcl \u00e9s angolul. J\u00f3, ha a nyelvtan\u00e1r muzik\u00e1lis, de ha nem az, ne eroltesse. – Kev\u00e9sb\u00e9 jeleskedem p\u00e9ld\u00e1ul muszaki ismeretekben, hab\u00e1r igyekszem a sz\u00fcks\u00e9ges minimum elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra. M\u00e1r k\u00e9t tanfolyamon r\u00e9szt vettem, amelyen a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p n\u00e9met nyelv\u00f3r\u00e1n val\u00f3 haszn\u00e1lat\u00e1t gyakorolhattam. Tudom azonban, hogy j\u00f3l teszem, ha sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p, sot kazettofon, CD lej\u00e1tsz\u00f3 tekintet\u00e9ben a tanul\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9t is ig\u00e9nybe veszem, akik j\u00f3 indulattal eln\u00e9zik j\u00e1ratlans\u00e1gomat. Mi az, amit legfontosabbnak tarok a nyelvtanul\u00e1sban? Felt\u00e9tlen\u00fcl a szavak, kifejez\u00e9sek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t. Min\u00e9l t\u00f6bb sz\u00f3t ismerek, ann\u00e1l ink\u00e1bb ura vagyok az adott nyelvnek.<\/p>\n
Nem sz\u00e9gyen c\u00e9dul\u00e1kkal a zsebemben j\u00e1rk\u00e1lni, \u00e9s ki-kik\u00e9rdezni magamt\u00f3l vagy egym\u00e1st\u00f3l az \u00faj szavakat. A sz\u00f3tanul\u00e1snak t\u00f6bb m\u00f3dja lehet. Van, aki a falra tuzi, hogy nap mint nap l\u00e1ssa oket van aki kazett\u00e1r\u00f3l hallgatja, van, aki t\u00f6bbsz\u00f6r le\u00edrja, hogy r\u00f6gz\u00edtse eml\u00e9kezet\u00e9ben. Mindenesetre elker\u00fclhetetlen a sz\u00f3t\u00e1r forgat\u00e1sa. Ezt a szok\u00e1st tanul\u00f3imn\u00e1l igyekszem mindj\u00e1rt kezdetben kialak\u00edtani. A memoriz\u00e1l\u00e1snak felt\u00e9tlen h\u00edve vagyok. Verseket, dalokat tanulni nagyon \u00e9rdemes, mert sz\u00f3kincs\u00fcnket bov\u00edtik, a kiejt\u00e9st lehet vel\u00fck gyakorolni, mondatszerkezeteket, nyelvi fordulatokat elsaj\u00e1t\u00edtani. P\u00e1rbesz\u00e9deket is \u00e9rdemes megtanulni, mert ez az \u00e9lo besz\u00e9det gyakoroltatja. Term\u00e9szetesen ezeknek hiteleseknek kell lenni\u00fck. A Kosztol\u00e1nyi Dezso nyelvi gimn\u00e1zium \u00faj iskola, a figyelem k\u00f6zpontj\u00e1ban van, teh\u00e1t a sajt\u00f3, TV, r\u00e1di\u00f3 gyakori vend\u00e9g n\u00e1lunk. Nem volt neh\u00e9z magunkat a n\u00e9met \u00f3r\u00e1n sem bele\u00e9lni az interj\u00fak\u00e9sz\u00edt\u00e9sbe. A tolltart\u00f3m volt a mikrofon, \u00e9s a “riporterek” abba nyilatkoztatt\u00e1k a “riportalanyokat”, padt\u00e1rsaikat, mi a v\u00e9lem\u00e9ny\u00fck az \u00faj iskol\u00e1r\u00f3l. Elker\u00fclhetetlen a nyelv szab\u00e1lyainak, a nyelvtannak a tan\u00edt\u00e1sa. J\u00f3, ha sok p\u00e9lda alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik, de bizonyos elm\u00e9leti fejteget\u00e9s sz\u00fcks\u00e9ges. Nem egyszerus\u00edtheto le minden \u00fagy, ahogy egyik n\u00e9met anekdotagyujtem\u00e9nyem tan\u00edt\u00f3b\u00e1csia pr\u00f3b\u00e1lja megmagyar\u00e1zni a gyerekeknek szeml\u00e9letesen, hogy a n\u00e9met nyelvben a foneveket nagybetuvel kell \u00edrni. “Tudj\u00e1tok azt, amit meg lehet fogni, azt nagy betuvel \u00edrjuk. P\u00e9ld\u00e1ul az asztalt meg lehet fogni (n\u00e9met\u00fcl der Tisch), teh\u00e1t nagy T-vel \u00edrjuk. A t\u00e1bl\u00e1t is meg lehet fogni (die Tafel), azt is nagy T-vel \u00edrjuk”. Felsz\u00f3l\u00edt ezut\u00e1n a tan\u00edt\u00f3b\u00e1csi egy kisfi\u00fat: “No, Maxel, hogy \u00edrjuk teh\u00e1t a k\u00e1lyh\u00e1t (n\u00e9met\u00fcl: der Ofen)? “Maxel r\u00f6vid haboz\u00e1s ut\u00e1n kiv\u00e1gja: “Ny\u00e1ron nagy O-val, mert akkor meg lehet fogni, de t\u00e9len kicsivel kell \u00edrnunk.” Nem k\u00f6nnyu teh\u00e1t nyelvet tan\u00edtani. Bele kell magunkat k\u00e9pzelni a tanul\u00f3 gondolatmenet\u00e9be. Nem \u00e1rt n\u00e9ha megk\u00e9rdezni, mit szeret az \u00f3r\u00e1n, mit nem, mi neh\u00e9z neki, min lenne j\u00f3 v\u00e1ltoztatni. Ez m\u00e1r kreat\u00edv megnyilatkoz\u00e1s, amire nagy sz\u00fcks\u00e9g van. Az elso fogalmaz\u00e1s, az elso iskolai dolgozat t\u00e9m\u00e1ja az id\u00e9n az volt, mik\u00e9nt k\u00e9pzelik el az ide\u00e1lis iskol\u00e1t? A nyelvi form\u00e1n sokat dolgoztunk egy\u00fctt, de \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00f6tleteiket elv\u00e1rtam. Szinte mindenkin\u00e9l jelentkezett ig\u00e9nyk\u00e9nt, hogy az \u00f3ra, a tan\u00edt\u00e1s j\u00e1t\u00e9kos \u00e9s szellemes legyen. A humor fontos alkot\u00f3r\u00e9sze a tan\u00edt\u00e1si \u00f3r\u00e1nak. Legt\u00f6bbsz\u00f6r spont\u00e1n ad\u00f3dik szerencs\u00e9re, de j\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netekkel, j\u00e1t\u00e9kokkal eleve biztos\u00edthat\u00f3. Mibol tan\u00edtsunk? \u00c9desap\u00e1m, aki nemcsak galamb\u00e1sz, mint eml\u00edtettem, hanem tapasztalt nyelvtan\u00e1r is, azt mondta, minden k\u00f6nyv j\u00f3, csak forgatni kell. Val\u00f3ban, m\u00e9g a rossz k\u00f6nyvbol is lehet tanulni, de ha v\u00e1logatni lehet – mi\u00e9rt ne venn\u00e9nk elo ig\u00e9nyes, \u00e9rt\u00e9kes irodalmi sz\u00f6vegeket? A nyelvet megszerettetni – ez a feladatunk. Mi\u00e9rt ne mutatkozzon be teh\u00e1t a nyelv elony\u00f6s, sz\u00e9p oldal\u00e1r\u00f3l? K\u00f6vetn\u00fcnk kell a v\u00e1ltoz\u00e1sokat is. A minap hangzott el a telev\u00edzi\u00f3ban a “Mindentud\u00e1s egyeteme” sorozat keret\u00e9ben N\u00e1dasdy \u00c1d\u00e1m nagyszeru eload\u00e1sa A nyelv v\u00e1ltoz\u00e1sair\u00f3l. O a magyar nyelv p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n mutatta be a nyelvnek ezt az izg\u00e1ga, gyakran \u00f6nt\u00f6rv\u00e9nyu magatart\u00e1s\u00e1t, de m\u00e1s nyelvek ugyan\u00edgy viselkednek. Egy kis nyelvt\u00f6rt\u00e9net, nyelv\u00e9szked\u00e9s, irodalomt\u00f6rt\u00e9net is r\u00e9sze egy nyelvi gimn\u00e1zium idegen nyelv \u00f3r\u00e1inak.<\/p>\n
A k\u00f6vetkezo k\u00e9rd\u00e9s: Milyen nyelven tan\u00edtsunk? – Egyszeru v\u00e1lasz ad\u00f3dhatna: a n\u00e9met \u00f3r\u00e1n n\u00e9met\u00fcl, az angol \u00f3r\u00e1n angolul. – Volt alkalmam l\u00e1tni nem r\u00e9g M\u00fcnchenben, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zo nyelviskol\u00e1kban, milyen sz\u00e9pen \u00e9s k\u00f6vetkezetesen megval\u00f3sulhat ez a c\u00e9lnyelven t\u00f6rt\u00e9no tan\u00edt\u00e1s az anyanyelv\u00fck\u00f6n tan\u00edt\u00f3 nyelvtan\u00e1rok r\u00e9sz\u00e9rol. Lehet-e ezt ut\u00e1nozni? Lehet, de nem biztos, hogy \u00e9rdemes. Elosz\u00f6r is, mi nem az anyanyelv\u00fcnk\u00f6n tan\u00edtan\u00e1nk, mert az sem n\u00e9met, sem angol, hanem magyar. Egy anyanyelv\u00e9n tan\u00edt\u00f3 tan\u00e1rn\u00e1l, mi ny\u00fajthatunk kevesebbet, de t\u00f6bbet is. Magam a n\u00e9met nyelvet nyolc \u00e9ves koromban kezdtem tanulni, nem iskolai keretek k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s nem tan\u00e1rt\u00f3l, de olyan valakitol, akinek az anyanyelve n\u00e9met volt. Ez hozz\u00e1seg\u00edtett ahhoz, hogy term\u00e9szetes megsz\u00f3lalnom n\u00e9met\u00fcl, \u00e9s a kiejt\u00e9sem is megb\u00edzhat\u00f3. M\u00e9gsem tudom, de nem is akarom a magyar nyelvet teljesen mellozni a n\u00e9met \u00f3r\u00e1n. T\u00f6bb okb\u00f3l. A tanul\u00f3kkal nek\u00fcnk k\u00f6z\u00f6s anyanyelv\u00fcnk a magyar. Ennek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek lehetetlen helyet ne adni. Tov\u00e1bb\u00e1 – a nyelv, a nyelvtan tan\u00edt\u00e1s\u00e1ban fontos szerepe van az anyanyelvvel t\u00f6rt\u00e9no \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1soknak. Igyekszem a n\u00e9met besz\u00e9dnek mind a magam, mind a tanul\u00f3k r\u00e9sz\u00e9re nagy teret biztos\u00edtani, de nem mondhatunk le a magyar nyelv \u00edzlelget\u00e9s\u00e9rol sem. Ki tudn\u00e1 meg\u00e1llni, hogy ne \u00f6r\u00fclj\u00f6n annak, az egyetlen n\u00e9met Gl\u00fcck sz\u00f3 a magyarban k\u00e9t jelent\u00e9st hordoz: szerencse \u00e9s boldogs\u00e1g, vagy, hogy “alt” sz\u00f3 magyarul “r\u00e9gi” \u00e9s “\u00f6reg”, mert mondhatjuk ugyan, hogy “\u00f6reg h\u00e1z”, de annak m\u00e1r \u00e9rzelmi t\u00f6ltete van a “r\u00e9gi h\u00e1z”-zal szemben. Azut\u00e1n itt a ford\u00edt\u00e1s. A ford\u00edt\u00e1s, ami messze nem azonos az idegen nyelvu sz\u00f6veg meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel! A ford\u00edt\u00e1s \u00e1t\u00fcltet\u00e9s, a tartalmat \u00fcltetj\u00fck az egyik nyelvi form\u00e1b\u00f3l a m\u00e1sikba. Ez egy k\u00fcl\u00f6n tudom\u00e1ny, azonk\u00edv\u00fcl egy nagyszeru j\u00e1t\u00e9k, amelyet sz\u00edvesen muvel\u00fcnk. Bemutatn\u00e1m, az egyik csoportban mik\u00e9nt j\u00e1tszottunk muford\u00edt\u00f3t. Ismeretlen n\u00e9met k\u00f6lto vers\u00e9t ford\u00edtottuk le \u00f6ten velem egy\u00fctt – versengve.<\/p>\n
Du bist mein, ich bin dein<\/p>\n
Du bist mein, ich bin dein
\ndes sollst du gewiss sein.
\nDu bist beschlossen
\nin meinem Herzen,
\nverloren ist das Schl\u00fcsselein,
\ndu musst immer darinnen sein.<\/p>\n
Unbekannte Dichterin<\/p>\n
Edit: Te az eny\u00e9m, \u00e9n a tied<\/p>\n
Te az eny\u00e9m, \u00e9n a tied
\nEbben b\u00e1rki biztos lehet.
\nA sz\u00edvembe bez\u00e1rtalak,
\nElveszett a kulcsa,
\n\u00dagy tunik, hogy \u00f6r\u00f6k b\u00f6rt\u00f6n
\nSzerelmesek sorsa.<\/p>\n
No\u00e9mi: Te az eny\u00e9m, \u00e9n a ti\u00e9d<\/p>\n
Te az eny\u00e9m, \u00e9n a ti\u00e9d,
\nA sz\u00edvembe z\u00e1rtalak,
\nS ebben biztos lehetsz,
\nHisz a kulcsot elvesztettem,
\nTe pedig benn rekedt\u00e9l
\na lelkemben.<\/p>\n
Emese: Te eny\u00e9m, \u00e9n Ti\u00e9d<\/p>\n
Te eny\u00e9m, \u00e9n Ti\u00e9d
\nEbben biztos lehetsz,
\n\u00d6r\u00f6kre sz\u00edvembe z\u00e1rva,
\nA kulcsot elvesztve
\nBenne lehetsz \u00f6r\u00f6kre.<\/p>\n
Illang\u00f3: Te eny\u00e9m vagy, \u00e9n a Ti\u00e9d<\/p>\n
Te eny\u00e9m vagy, \u00e9n a Ti\u00e9d,
\nez az, ami biztos.
\nBe vagy z\u00e1rva
\na sz\u00edvembe,
\nnem lelem a kulcsot,
\nez\u00e9rt csak maradj ott!<\/p>\n
Laura: Te az eny\u00e9m, \u00e9n a Tied<\/p>\n
Te az eny\u00e9m, \u00e9n a Tied,
\nEbben mindig biztos lehetsz.
\nBe vagy z\u00e1rva a sz\u00edvembe,
\nAnnak a kulcsa elveszve,
\nOtt maradhatsz \u00f6r\u00f6kre<\/p>\n
A csoport hatodik tagja, aki nem vett r\u00e9szt a verseng\u00e9sben, volt az egyszem\u00e9lyes zsuri. N\u00e9v n\u00e9lk\u00fcl ny\u00fajtottuk \u00e1t neki muveinket, amelyeket komolyan elb\u00edr\u00e1lt, \u00e9s annyira megihlett\u00fck, hogy egy \u00e1tk\u00f6lt\u00e9st o is l\u00e9trehozott.<\/p>\n
Attila: Egym\u00e1s\u00e9 vagyunk…<\/p>\n
Egym\u00e1s\u00e9 vagyunk,
\nNek\u00fcnk ez biztos gondolat,
\nSz\u00edvembe z\u00e1rtalak
\nS \u00f6r\u00f6kk\u00e9 \u00e9l\u00fcnk,
\nLelkem sziv\u00e1rv\u00e1ny-tengere alatt.<\/p>\n
Korhecz Illang\u00f3, n\u00e9met- \u00e9s angoltan\u00e1rno<\/p>\n